Az iránytű vagy inkább tájoló huncut jószág. Beméred vele az északot, nézed a térképedet, segítségével leolvasod, merre van egy-egy terepobjektum és csodák csodájára mégsem teljesen ott van. A közelben, de mégis kicsit arrébb… pedig pontosan mértél.

Mi az oka, hogy a térkép és a tájoló nincs teljes szinkronban?

Hallottál már róla, hogy a Föld mágneses északi pólusa folyamatosan vándorol? Ez a pont nem ugyanabban az irányban van, mint amerre a térkép mutatja az északot.

Ez okozza a problémákat az irányok pontos meghatározásában. Az iránytű ugyanis a mágnesesség elvén működik és halvány lila gőze sincs róla, merre van az emberek által északi sarkpontnak definiált földrajzi pont. Az iránytű mutatója a folyamatosan vándorló mágneses észak felé mutat.

A térképeket viszont legtöbbször úgy készítik, hogy egy földgömböt, mint egy narancsot, ” cikkelyenként meghámoznak” és ezek a földgömb héjak vannak kiterítve a síkban, és felszabdalva megfelelő négyszögletű darabokra, hogy ne három dimenziós földgömb darabkákat kelljen a zsebünkbe tuszkolnunk túra közben.

Pedig micsoda origami feladatok lehetnének abból, ha ilyen szeleteket kellene összehajtogatnunk! A térképeket kétszer amúgy sem tudod ugyanúgy összehajtogatni, hátha még ilyen amorf alakjuk is lenne! Borzalom. 😀

Hogyan lehet kiküszöbölni az eltérést?

Ezt az eltérést ami a térképen mutatott észak és az iránytű által mutatott észak között található, nagyképűen úgy hívjuk, hogy mágneses deklináció, kocsmában pedig mágneses elhajlásnak nevezzük. Használd nyugodtan ezt a kifejezést bulikban, tömegközlekedési eszközökön, randevún, mindenki áhítattal fog nézni rád! 🙂

• 

Ez az eltérés földrajzi helyenként – keletről nyugatra haladva – eltérő, ezért nem ugyanannyi lesz az eltérés pl. Magyarországon belül sem mondjuk Záhonyban (5˚59ˋ), mint Budapesten (5˚15ˋ) vagy épp Sopronban (4˚44ˋ). Ha távolabb mész, még komolyabb különbségekbe fogsz ütközni. A briteknek könnyű dolguk van, mert Londonnál gyakorlatilag 0˚a deklináció.

Magyaorországi túrák közben 5˚-kal szoktunk amúgy kalkulálni az egyszerűség kedvéért. De ha felmész északra, pl. Norvégiába, vagy elutazol a tengerentúlra, előfordulhat, hogy nagyon komoly elhajlással találkozhatsz és ha nem kalkulálsz vele túra közben, könnyen a susnyásba navigálhatod magadat.

Van egy jó honlap, ahonnan gyorsan meg lehet tudni, az adott földrajzi helyen mennyi mágneses deklinációval kell kalkulálnod: https://www.magnetic-declination.com/

Merre vándorolt a mágneses észak az elmúlt években?

Jó, de mit csinálj ezzel a deklinációval? Ehető? Vagy legalább hajra kenhető?

Nos, sajnos nincs jó íze a deklinációnak. Az állaga sem az igazi… Legjobb, ha kivonunk és összeadunk vele. Nem nagy ügy, matematikai antitálentumok is könnyedén elbánnak vele! Szóval maradj ennél a fejezetnél és pár perc múlva navigációs zseni lesz belőled! 🙂

Két fontos dologra használjuk leginkább a tájolót (iránytűt), a térképet és a deklinációt:

1. Kinézel egy ismeretlen pontot a terepen (pl. ismeretlen hegycsúcsot) és térkép alapján ki akarod deríteni, hogy mi is az
2. A térképen ismersz egy pontot és ezt akarod megkeresni a körülötted levő terepen

Ezen kívül még lehet az is, hogy ismert pontok alapján a saját helyzetedet szeretnéd meghatározni, de most ebbe ne menjünk bele. Hadd maradjon valami anyag egy következő cikkhez is! 😀 Sőt, ha eszedbe jut még ilyen jellegű tájékozódási feladvány, írd meg!

1. Ismeretlen pont meghatározása térkép alapján

• 

Állsz egy ismert helyen. Fogod a tájolódat és pontosan abba az irányba fordítod, amerre az ismeretlen objektumot látod. A tájoló szelencéjét úgy forgatod, hogy a szelence északi 0˚ állása egybeessen az iránytű mutató irányával.

Most jön a trükk a deklinációval: tekerd úgy a szelencét, hogy a rajta levő érték a deklinációnak megfelelően kevesebb legyen. (kivonás)

Olvasd le, hogy a mutatóhoz képest hány fokra található az általad keresett objektum! Ezt nevezzük irányszögnek.

Vedd elő a térképet és keresd ki rajta azt a pontot, ahol éppen tartózkodsz. Helyezd rá a tájolódat és magát a tájolót forgasd úgy, hogy a tájoló iránytűjének északi iránya egybeessen a térkép északi irányával.

Ha a tájolód éle átfut azon a ponton a térképen, ahol épp tartózkodsz, akkor a keresett objektumod éppen azon az egyenesen fog elhelyezkedni, amit a tájoló éle mentén tudsz húzni a térképen.

2. Térképről ismert pont megkeresése

• 

Tedd a térképre a tájolót úgy, hogy a tájoló éle kösse össze a tartózkodási helyedet és a keresendő objektumot.

Tekerd a szelencét úgy, hogy a szelence északi iránya a térkép északi irányával egybeessen. Erre vannak a szelencén az ún. irányhárfák, hogy segítsenek beállítani a párhuzamost.

Olvasd le, milyen irányszögben található a keresendő pont!

Megint jön a trükk a deklinációval: most tekerd a szelencét a deklinációnak megfelelő értékkel nagyobbra. (hozzáadjuk)

Most tedd el a térképet és forogj addig a tájolóval, amíg a szelence északja egybe nem esik az iránytű mutató északjával. Amerre most mutat a tájolód, arra van a keresett objektum, abba az irányba kell menned.

A tájoló és a térkép használatának gyakorlására vannak remek játékos feladataink a Hegyi Túrázó Tanfolyamon. Tarts velünk >>

---

Fotók:

https://www.rei.com/learn/expert-advice/navigation-basics.html