Lavinaismeretek: Hol nem lesz lavina?
Az első két részben a lavinajelentések értelmezésével foglalkoztunk:
A mostani cikkben a túratervezésbe és a kockázatelemzésbe kapsz némi betekintést. A legegyszerűbb kockázatelemző módszer az ún. grafikus módszer.
Lavina kockázatelemzés
Az ábrán a zöld sáv jelzi a biztonságos tartományt, azaz ha például 2-es lavinaveszély mellett 30°-nál kisebb meredekségű lejtőkön hótalpas túrázol vagy sítúrázol, akkor ott jó eséllyel biztonságosan teheted ezt meg.
A sárga sáv jelzi a kockázatos tartományt, azaz például 30° – 35° meredkeségű lejtőn, 3-as lavinaveszély mellett már elképzelhető többletterhelés mellett kioldott lavina.
A piros sáv a nettó öngyilkossági kísérlet kategória. 🙂 Ha ilyen körülmények között mész túrázni, jó esélyed van rá, hogy soha nem térsz haza. Például jó esélyed van eltemettetni magadat egy lavinával, ha 40°-nál meredekebb lejtőn túrázol 3-as, esetleg 4-es lavinaveszélyességi fokozatban.
A túrádat, túraútvonaladat úgy tervezd meg, hogy lehetőleg a zöld tartományban legyen az a lejtőmeredekség, amit az utad keresztezni fog. Alapszabályként megjegyezheted, hogy a 40°-nál ún. extrém meredek lejtők gyakorlatilag minden időszakban veszélyesnek minősülnek. Úgy tervezd az utadat, hogy 40°-nál kisebb dőlésszögű lejtőkön tudj közlekedni.
Arra is oda kell figyelni, hogy spontán lavinák esetén (3-as vagy erősebb lavinaveszélyességi fokozat) az útvonalad felett se legyen 40°-nál meredekebb lejtő, hiszen egy onnan lezúduló spontán lavina el tud sodorni Téged is, ha nincs a hónak elég kifutási területe. Látszik, hogy egy téli túra komolyabb előkészületeket igényel, mint egy nyári magashegyi trekking esetében.
Lejtő meredekségének meghatározása
De honnan tudjuk, hogy az adott útvonal milyen meredekségű lejtőkön visz keresztül?
Válasz: térképről, a szintvonalak alapján. A szintvonalak gyakorlatilag felülnézetből megmutatják, hogy a térképen adott pont milyen tengerszint feletti magasságban helyezkedik el.
A lejtő meredekségének meghatározásához turistatérképet (1 : 25.000 léptékű megfelelő) vagy megfelelő applikációkat használhatsz.
A turistatérképeken vékony barna vonalakkal ábrázolják a szintmagasságot. 100m-ként általában rá is írják a szintvonalra, hogy az adott vonal hány méteres tengerszint feletti magasságot ábrázol. A kis szintvonal feliratnál a számérték alja a völgy iránya felé áll, a felirat teteje az emelkedés irányát jelzi.
Az 1:25000 léptékű térképeken két szintvonal közötti távolság általában 20m szintemelkedést jelöl. De ellenőrizd le a térkép szélén levő jelölésmagyarázatnál a lejtalapmértéket, mert lehet eltérés. De normál esetben ez azt jelenti, hogy ha 1:25000-es léptékű turistatérképen két egymástól 20m-re levő szintvonal távolsága 1,4mm vagy ennél több, akkor a lejtő dőlésszöge 30° vagy annál kisebb. Azaz ott többnyire nyugi van lavina szempontból.
Digitális túratervezés
Persze a hagyományos, térképes túratervezés mellett gyorsabb a digitális túratervezés. Ehhez rengeteg jobbnál-jobb mobiltelefonos és webes applikáció áll rendelkezésre, bolondok lennénk nem használni őket.
A legismertebbek ezek közül:
- OutdoorActive
- Bergfex
- LocusMap
- FatMap
- WhiteRisk
- SnowSafe
…és biztosan van még sok másik is.
A digitális térképeken a lejtők meredekségét valamilyen színnel szokták jelölni. Ezen az ábrán – a Bergfex túratervező alkalmazásában – a 30°-35° lejtő sárga színű, a 35°-40° közötti narancssárga színű, a 40°-45° közötti piros és a 45° feletti lila színű. Nagyon egyszerű átlátni és nagyon könnyű vele kitalálni merre is menjen a túra.
Ha megtervezted a túra útvonalát, azt érdemes rátölteni valamilyen navigációs eszközre, pl. kézi GPS-re, okosórára, mobiltelefonra és ezzel nagyon ügyesen és hatékonyan tudod a kitalált nyomvonalat követni.
Azt vedd azonban figyelembe, hogy az elektronikus eszközök lemerülhetnek, elromolhatnak, elveszhetnek, stb. tehát feltétlenül legyen nálatok papírtérkép és tájoló az ilyen esetek kezelésére!
Folyt. köv.
