Magashegyi túratervezés és kockázatelemzés
A hegyi túra sikeressége a megfelelő tervezésben rejlik. Ha a tervezés szakszerű és alapos, akkor a túra nagyon-nagy valószínűséggel sikeres lesz.
A hegyi túrákat három szinten és három szempont szerint tervezzük:
Idő szerinti csoportosítás:
- Otthoni túratervezés
- Indulás előtt a helyszínen értékeljük a helyzetet
- Túra közben folyamatosan elemezzük a viszonyokat
Aspektusok szerinti csoportosítás:
- Körülmények (időjárás, lavina, nappal/éjjel, stb.)
- Terepviszonyok
- A túrán résztvevő emberek
Nagyon fontos, ha a tervezés bármely pontjában problémát találunk (pl. nem megfelelő felszerelés-ruházat, hó alatt van a via ferrata drótja, kicsúszásveszélyes lejtő), akkor mindig további elemzésre van szükség. Folytatható a túra, vissza kell fordulni…
A nem szakképzett “túravezetők” leggyakrabban az emberi tényezőket szokták elhanyagolni. Nagyon sokszor az egyéni ambíciók elhomályosítják annak jelentőségét, hogy kikből is állítják össze a csapatot. Az interneten verbuválódott csoportok tagjai sokszor nem ismerik egymást, nem tudják milyen túratapasztalattal rendelkeznek és csak a helyszínen derül ki, hogy az illető nem alkalmas még az adott túrára. Szóval légy a csoport összeállításával is ugyanolyan óvatos, mint az időjárás vagy a terepviszonyok elemzésével!
Ha jó az idő, nézd meg, hogy az adott terepviszonyok megfelelőek-e a túrázásra. Nincs-e túl sok maradék hó az úton, nincs-e kicsúszásveszélyes rész, nincs-e hír arról, hogy pl. egy drótos szakasz épp karbantartás alatt van.
A csoport összeállítása is nagyon fontos! Minél kisebb a létszám, annál hatékonyabban mozogtok. Egy magashegyi túrára eleve nem szabad túl sokan menni, mert jobban terhelitek a hómezőt, nagyobb az esély kőhullás elindítására és ráadásul mindenki dinamikája más és más. Mindig a leglassabbhoz kell igazodni.
Fontos, hogy a túratársaid mind tisztában legyenek azzal, mi a terv, milyen fizikális, technikai és felszerelés-szükségletei vannak a túrának.
Amikor informálódás céljából amatőr túraleírásokat olvasol, mindig kezeld ezeket egészségesen kritikusan! Lehet, hogy valaki alulértékeli a túrát, hogy vagányabbnak tűnjön, más pedig éppen túlgondolja, mert felkészületlenül vágott neki és a képességeit meghaladták a kihívások.
Ha a tervezés során találtál kritikus helyeket az útvonalban, láthatóak-e esetleg már a parkolóból? Magashegyeken sokszor belátni a teljes útvonalat, vagy annak jelentős részét, lehet, hogy egy távcsővel még tüzetesebben meg tudod vizsgálni a helyszínt.
Milyen állapotban vannak a túratársaid? Milyen a hangulatuk? Rendben van-e a felszerelésük, ruházatuk? Indulás előtt érdemes egy gyors megbeszélést tartani, nehogy valami lent maradjon… kellemetlen, amikor a sziklás részt elérve kiderül, hogy valakinek a sisakja az autóban maradt. 🙂 Van-e mindenkinek érvényes balesetbiztosítása?
A terv legyen világos mindenki számára. Érdemes a túrát előre letisztázni: mikor-hol fogtok pihenőt tartani, mennyi ideig fog tartani, hol lehet kritikusabb szakasz. A célok, alternatívák világosak legyenek mindenki számára, mert sokkal könnyebb az erőt úgy beosztani, ha pontosan tudjátok, milyen és mekkora kihívás áll előttetek.
Minden részvevő tudja, hol vagytok pontosan és mi a cél. Többször hallottam már mások élménybeszámolóiból, hogy “nem tudom, hol voltunk, nem én szerveztem a túrát… valamilyen spitze volt… azt hiszem.” 😉 Minden részvevő tudja, hogyan kell hegyimentést hívni.
A terepviszonyokat is figyeld… Olyan minden, mint amire számítottál? Van-e esetleg lavinaveszélyes, kicsúszásveszélyes terület, ami a tervezés első két fázisában nem derült ki? Mekkora a méretük, mennyire kockázatos átkelni rajtuk? Ki lehet-e kerülni a kockázatos részt? Ha valaki kicsúszik, milyen következményei lehetnek? Lehet-e biztosítani rendesen?
Milyen állapotban van a csapat? Szükséges-e sűrűbb pihenőket tartani? A fáradtság sokszor elferdíti az ember tisztán látását és nem a tényekre, hanem inkább az érzelmekre alapozva kezd dönteni. Ha sok kimerült ember van a csoportban (tegyük hozzá, hogy ebben az esetben az első két tervezési lépésben nem volt megfelelő az emberi tényezők vizsgálata), sokszor olyan nyomást tudnak gyakorolni, amivel a racionálisan megtervezett túra egyszer csak összeomolhat. Sok lúd disznót győz alapon lehet, hogy nem megfelelő döntések alapján veszély felé sodorhatják a túrát.
Fontos, hogy nem feltétlenül a leghangosabb túratársnak van igaza. 🙂 Kiélezett helyzetben, demokratikusan szerveződött csapatoknál könnyen előfordulhat, hogy egy kevésbé tapasztalt, de hangosabb túratárs egyszerűen átveszi az irányítást. Figyelj erre!
“Az a fickó nagyon profinak tűnik és Ő úgy csinálja, hogy…“ Attól, hogy valaki profinak tűnik, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy tényleg szakértője a túrázásnak. Rengetegszer találkozni olyannal, akinek csili-vili ruházata, felszerelése van (lehet, hogy most vette és életében először van ilyen helyen), kellőképpen határozott és ontja magából a szakszerűtlen “okosságokat”. Légy nyitott az újdonságokra, mert az is lehet, hogy tényleg jót mond, de belül (!) légy kritikus is. A kritikusságnak nem feltétlenül kell hangot adnod. 😀
Összefoglalva…
Tervezz pontosan, elemezd a helyzetet, kommunikálj világosan a többiekkel és ne vállalj felesleges kockázatot!
Sokszor az időpont a legszűkebb keresztmetszet: “most ér rá a csapat, most kell menni”. Ha a körülmények nem megfelelőek, válasszatok más helyszínt, más programot. Mindig legyetek rugalmasak!
Ha pedig túra közben romlik a szituáció, mindig legyen bennetek a feladás, visszafordulás bölcs képessége.
Vigyázzatok magatokra! Jó túrázást!
