A hágóvas és jégcsákány használata

A hágóvas és jégcsákány helyes használata stabilabb járást eredményez számodra. Így kevésbé csúszkálsz, billegsz, kevesebb energiád megy el egyensúlyozásra, és ráadásul biztonságosabb is lesz a túrád. Összeírtam pár dolgot, hogyan tanítjuk mi a hágóvas és jégcsákány használatát. Ez megegyezik azokkal a módszerekkel ahogyan Chamonix-ban, vagy éppen Zermatt-ban is tanítanak.

Mikor használj hágóvasat?

Elsősorban jeges, összetömörödött hóval fedett és/vagy kb. 30°-nál meredekebb lejtőkön érdemes hágóvasat csatolni. Nagyban megkönnyíti a lépésbiztonságot és olyan helyeken is kényelmesen tudsz vele közlekedni, ahol “csupasz” bakancsban kicsúszásveszélyes lenne a terep.

Mély hóban, friss hóban, süppedős, beszakadós hóban nem szokás hágóvasat csatolni, mert igazából csak nehezíti a járást és kiválóan ki tudod szaggatni a ruházatodat a beszakadások közepette. Gleccserfelszínen azonban mindig csatolj hágóvasat, mert ha véletlenül hasadékba zuhansz, csak ezzel tudsz kimászni!

Lépéstechnika hágóvasban

Lényeges, hogy a hágóvas minél több foga érintkezzen a hó-/jégfelszínnel. Séta közben teli talpon lépj, mert így stabilabb lesz a járásod, hiszen minél több fog mar a felszínbe, annál jobb lesz a lépés minősége.

Mindig kis terpeszben járj, hogy a hágóvas fogai ne tudjanak a lábszáraidba akadni. Érdemes szűk kamáslit, szűk szárú nadrágot viselni, mert a buggyos ruházatba könnyen be tud akadni, ami elbotlással, kicsúszással járhat.

Semmilyen körülmények között ne lógjon semmi a combközép alá sem a hátizsákodról, sem a beülődről! A pruszikzsinórokat, hevedereket úgy helyezd el magadon, hogy ne lógjanak a combod közepe alá, mert nagyobb lépéseknél beakadhat a hágóvasad hátulsó fogazata, ami eséshez, kicsúszáshoz vezethet.

Lapos felszínen ugyanúgy járunk hágóvasban is, mint hágóvas nélkül. A lépéstechnikát a lejtő dőlésszögéhez igazítjuk.

Nagyon lényeges, hogy járás közben egyszerre mindig egy végtagod mozogjon! Azaz amikor ütsz vagy szúrsz a jégcsákányoddal, akkor a lábaid stabilan álljanak a felszínen. Ha pedig éppen lépsz, akkor egy lábbal tedd és a jégcsákány legyen fix módon leszúrva!

Kacsajárás

Amikor kicsit meredekebbé kezd válni az emelkedő, a lábfejeket kicsit fordítsd kifelé és úgy gyalogolj felfelé, mint egy kacsa. Lehetőség szerint telitalpon próbálj haladni, a jégcsákányod nyelét sétapálcaként használd és ez segíteni fog az egyensúlyozásban. Amikor a telitalp már nem megy, vagy a kacsajárás kényelmetlenné válik, járásmódot váltunk.

Oldalazás

Ha a kacsajárás már nem kényelmes, mert a hegyoldal meredekebbé vált, akkor használhatod az oldalazós technikát. Oldalazás közben lábfejeid egy irányba néznek, csípőd oldala pedig kb. a hegyoldal felé néz. Ilyenkor a völgy felé eső lábaddal fellépsz a másik láb felé, majd a másik lábaddal is feljebb lépsz.

Kicsit haránt irányba fogsz haladni, így időnként irányt kell váltanod és cikk-cakkozni fogsz. Ha a jégcsákány csőrének használata nem indokolt, akkor a jégcsákány a hegy felőli kezedben legyen és a nyelét szúrd le! Ilyenkor legtöbbször a csőr hátrafelé, a kapa pedig előre néz. Ha a felszín jegesebb, vagy meredekebb, akkor használhatod a csőrt is, ilyenkor a völgy felőli kezeddel lendíted a csákányt és rátámaszkodhatsz a csőrre, amikor belekapott a jégfelszínbe.

“Francia-technika”

Még meredekebb emelkedőkön mehetünk úgy is, hogy az egyik lábunk direktben a hegyoldal felé néz, a másik pedig merőleges rá. A két lábfej L alakot zár be egymáshoz képest. Ilyenkor kicsit harántolva haladunk felfelé, ezáltal könnyedebb lesz a járás. A jégcsákányt mindig abban a kezünkben tartjuk, amelyik lábunk a hegyoldal felé néz direktben. Időnként érdemes irányt váltani, cikk-cakkozni, így a lábaink terhelését tudjuk változtatni. A jégcsákány csőrét akkor fordítsd csak a hegy felé, ha lejtő meredeksége lehetővé teszi, hogy a csőr támaszkodhasson a hófelszínen. Ha még nem ilyen meredek a hegyoldal, érdemes a kapát fordítani a hegy felé, hiszen kicsúszás esetén így könnyebben tudod lefékezni magadat a megfelelő kicsúszásmegfogási technikával.

Direkt felmenet – elülső fogas technika

Ha a hegyoldal nagyon meredekké válik, akkor lehet használni a hágóvas elülső fogazatát is, folyamatosan lépést rúgva a hegyoldalba. Ilyenkor már érdemes a jégcsákány csőrét a hegy felé fordítani, így mind a tüskét, mind a csőrt tudod használni támasztéknak. Ha kell, a csőrt ütheted is a jégfelszínbe, a hágóvasat pedig kicsit alulról felfelé rúgd!

Lefelé menet – Gorillajárás

Lefelé menetben, ha a lejtő nem túlságosan meredek, az úgynevezett gorillajárás a leghatékonyabb módja a lejutásnak. Ilyenkor csípőszélességű terpeszben, rogyasztott térdekkel haladsz lefelé. A hágóvasat telitalppal helyezed a hófelszínre és a jégcsákányod tüskéjét előreszúrva haladj lefelé, kis léptekkel!

Ha a terep meredekebb és/vagy jegesebb, használhatod a jégcsákány csőrét is stabilizáláshoz.

Lefelé menet meredek terepen

Ha meredek a terep, de még nem indokolja vagy éppen nem teszi lehetővé a kötélen való ereszkedést, akkor a visszamászást alkalmazod, azaz ellentétesen haladsz, mint felfelé, de ugyanúgy arccal a hegy felé fordulsz.

Hólabda-mentesítés

Ha gyaloglás közben a hágóvasad fogai között hólabda gyűlik össze, akkor azt feltétlenül el kell távolítani, mert balesetveszélyessé teszi a járásodat! Ilyenkor a jégcsákányod nyelével ütögesd meg a bakancsod oldalát és a hólabda ki fog esni a hágóvasból! A hólabdát leginkább nedves hó esetén szokta összeszedni a hágóvas.

Ha a hágóvasad talpán van hólabda mentesítő lap (antisnow plate), akkor nehezebben gyűlik össze a hó, így a fenti műveletet jóval ritkábban, vagy egyáltalán nem kell csinálnod menet közben. Érdemes ilyen hágóvasat vásárolni!

Még többet megtudhatsz a hágóvas és jégcsákány használatáról téli magashegyi tanfolyamunkon »